Babits Mihály

III. szakasz – 1920-30-as évek lírája:
- elfordul az irracionalista életfilozófiáktól: katolicizmushoz közeledik – benne szerette volna megtalálni az osztályokon, pártokon, nemzeteken, pillanaton felül létező örök igazságot, mely a kultúra egyességét jelentené
- klasszicizáló törekvések
- Nyugtalanság völgye: lezárja lírája második szakaszát, megnyitja a harmadikat vele, újabb stílusfordulatokat jelez – költészete tárgyszerűbbé, nyelvi kifejezésmódja pedig egyszerűbbé válik
- Sziget és tenger (1925.): befelé fordulás, elkülönülés, értékőrzés – szigetmotívum
- Az istenek halnak, az ember él (1929.), Versenyt az esztendőkkel (1933.): önértelmező, reflexív jelleget tükröz
- írásaiban megjelenik a költészet és az alkotási folyamat problémái, prófétai szerep újraértelmezése, értelmezése
- kései művei: halálla szembenéző, létvégsői kérdések, életrajzi alak
- felerősödik a vallomásosság és a személyes-, elégikus- és (ön)ironikus hang

Cigány a siralomházban:
- ars poetica vers: az írást, a költészetet az Úr teremtő munkájához hasonlítja és mesterségbeli tudásnak állítja
…