Magyarország a megkésett fejlődés tipikus példája, hiszen egyszerre érték el az I. és a II. ipari forradalom hatásai. Ezzel szemben Angliában, ahol fokozatosan ment végbe a fejlődés, voltak még az I. ipari forradalom elején épült gyárak is, melyek már elmaradottaknak számítottak a II. ipari forradalom során épültekkel szemben. Ezért Magyarország arányaiban kevesebb munkaidő alatt többet tudott termelni, mint Anglia.
A mezőgazdaságra jó hatással volt a szabadon beáramló tőke, az egységes piac, a gabonakonjunktúra (melyet majd az amerikai olcsó gabona beáramlása tör csak meg) és a termelőterület növekedése is. Megfigyelhetőek voltak az I. és a II. ipari forradalom hatásai is, mint az istállózó állattartás, a gépesítés és a vetőforgó használata. Emellett modern növényeket is kezdtek termeszteni, mint a kapásnövények, iparnövények és a fajtanemesítés is egyre gyakoribbá vált mind az állatok és a növények terén is. A mezőgazdaságon belül a szőlőtermelésben okozott problémát a 19. század végén megjelenő filoxéna járvány. A filoxéna egy gyökértetű, mely gombás megbetegedést okoz a szőlő tőkéinek. Ennek legfőképpen az óvilági szőlőfajták estek áldozatul, melyre a megoldást az amerikai szőlőfajták Európába szállításában látták. Az amerikai szőlőfajtákból viszont nem készült olyan minőségű bor, mint óvilági társaiból, ezért a legtöbb termesztő az óvilági szőlőtőkéket oltotta be újszerűvel. A járvány következtében több szőlőtermő terület tűnt el (Buda)
A létrejött hitelszervezetben eleinte nagyobb arányban volt jelen a külföldi tőke, de időközben a magyar tőke aránya folyamatosan nőtt.
…
