Értékelés:
Kiadva: 15.12.2021.
Nyelv : Magyar
Szint: Középiskola
Irodalom:
Referenciák: Nincs használatban
  • Összefoglalók, jegyzetek 'Ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzői', 1.
  • Összefoglalók, jegyzetek 'Ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzői', 2.
  • Összefoglalók, jegyzetek 'Ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzői', 3.
  • Összefoglalók, jegyzetek 'Ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzői', 4.
  • Összefoglalók, jegyzetek 'Ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzői', 5.
  • Összefoglalók, jegyzetek 'Ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzői', 6.
KivonatZsugorodni

A zsidók szent könyve a Tóra (szó jelentése: törvé ny), mely Mózes 5 könyvét jelenti, ezen belül történeti könyveket és parancsolatokat egyaránt. A tízparancsolat mellett számos elvárás és tiltás is szabályozza a hívők életét, pl.: körülmetélkedés kötelezettsége, kóser étkezés (rák és sertés, valamint a tej és a hús együttes fogyasztásának tiltása), Szabbat (szombat), megtartása pihenőnapként napnyugtától napnyugtáig.
Salamon halála után Izrael két részre szakadt, Júdára és Izraelre, mely innentől kezdve folyamatosan más népek fennhatósága alá tartozott pl.: Asszír birodalom, Perzsa birodalom, Nagy Sándor és legutoljára a Római birodalom. A zsidóságot a Jahvéba vetett hitük tartotta össze, úgy tartották, hogy mint isten, nem szenved vereséget akkor sem, ha elfoglalják az országot.
A Római fennhatóság alatt több lázadás is kitört, az utolsó ezek közül Kr.u. a 60-as évek végén történt, amikor Títusz római császár lerombolta Jeruzsálemet és a templomot is. Ekkor veszett el az istennel kötött szövetséget jelképező frigyláda és szűnt meg a papság is. A császár kiutasította a zsidóságot, amely ezentúl diaszpórában, elszórtan élt a világban. Templom helyett létrejöttek a zsinagógák, Tóratekerccsel rendelkező közösségi helyek, illetve a papok helyett pedig rabbik, azaz tanítómesterek kezdték meg működésüket.
A zsidó vallásnak több jelképe is van. A kivonulásának ünnepén, azaz húsvétkor (pészah) a 7 ágú gyertyatartót, azaz menórát használják. A 8 napig tartó Hanukka ünnepén a 8+1 ágú gyertyatartót, a hanukkiát. Ezeken kívül a Tóratekercsnek és a 6 ágú csillagnak is nagy jelentősége van.

Küldés e-mailben

Az Ön neve:

Adja meg az e-mail-címet, amelyen meg szeretné kapni a linket:

Üdv!
{Your name} szerint érdemes lehet megtekinteni ezt a dokumentumot az eKönyvtárban „Ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzői”.

A dokumentumra mutató link:
https://www.ekonyvtar.eu/w/971742

Küldés

E-mail elküldve