Kossuth Lajos 1802 szeptemberében született Monokon, egy Zemplén megyei faluban. Birtoktalan evangélikus köznemesi családból származott. Apja, Kossuth László jogászként dolgozott, és fia is erre a pályára lépett: 1823-ban ügyvédi vizsgát tett Pesten. Ezt követőén visszatért szülőföldjére, és ottani nemesi családokat képviselt. 1831-ben kolerabiztosként tevékenykedett Sátoraljaújhelyen. A kolerafelkelést a szegények körében terjedő betegségtől való félelem és a társadalmi feszültségek váltották ki, ami felhívta Kossuth figyelmét a jobbágykérdésre. Az 1832-36-os pozsonyi országgyűlésen egy megbízás keretein belül vehetett részt. Feladata az volt, hogy beszámolókat küldjön az alsótábla ülésein zajló vitákról. Ez nőtte ki magát – Wesselényi Miklós javaslatára – az Országgyűlési Tudósítások című kéziratos kiadvánnyá, amiket a kormány tilalma miatt magánlevélként küldtek el a megrendelőknek. Az ellenzéki szellemben, a reformokat és a társadalmi haladást sürgető hangnemben íródott lap ismertséget és közkedveltséget hozott Kossuthnak. Az országgyűlés végét követően a fiatal ellenzéki politikus a Törvényhatósági Tudósítások című újság indításával folytatta nézeteinek népszerűsítését, amiért 1837- en négy év börtönbüntetésre ítélték. Azonban már három évvel később más politikai foglyokkal együtt az amnesztiarendelet értelmében szabadulhatott, és 1841-ben Landerer Lajos – aki kapcsolatban állt a titkosrendőrséggel – felajánlotta neki a Pesti Hírlap szerkesztői állását, hogy az állam ellenőrzése alatt álljon.…