Válsága: (1890-1914, VH-ig) A válság összetett. A nemzetiségiek elégedetlenek a munkások és a párt politikai életben komoly zűrzavar tapasztalható.
Társadalom:
• nemzetiségiek: ellentétek erősödnek, 1868-as nemzetiségi törvény, elégedetlenek és belső autonómiát akarnak. Az ország elmaradottabb részein vidékein élnek és többségük paraszt
• parasztság: a gazdasági fejlődés következtében egyre elszegényednek és tiltakoznak (parasztmozgalmak, kivándorlás)
• munkások: számuk megnövekedett 1 millió főre, munkalehetőség kevés, politikai jogokért harcolnak (MSZDP: tiltakozik, országos méretű tüntetést szerveznek a Parlament előtt)
Pártok: Több erős ellenzéki párt jön létre:
• MSZDP: Parlamenten kivüli
• Katolikus Néppárt
• Függetlenségi Párt
• Polgári Radikális Párt (Jászi Oszkár): államszövetséggé alakítani a Monarchiát Svájc mintájára
Két miniszerelnök:
• Wekerle Sándor: 1894-95: egyházpolitikai törvényeket fogad el: vallások egyenjogúsítása
bevezették a polgári anyakönyvezést és a kötelező polgári házasságkötést
• Tisza Istán ( Kálmán fia) A válságot akarja megoldani, a Parlamentben az ellenzékiek folyamatos közbeszólásokkal akadályozzák a munkáját. Házszabályozást akar véghez vinni. Zsebkendőszavazás (1903)
1905-ben az ellenzék egy koalíció létrehozásával győzelmet arat. Nem tudnak megegyezni az uralkodóval, így Ferenc József egy új kormányt nevez ki:
• Fejérváry Géza
• a magyarok nem ismerik el, tiltakoznak és tüntetnek
• az uralkodó kénytelen tárgyalni a koalícióval újra, és megegyezik Wekerle Sándorral (1906-1910)
…