• Tetemre hívás
A Tetemre hívás című ballada, akárcsak számos Arany-ballada a lelkiismeretfurdalás és következményeinek témakörével foglalkozik.
A gyilkosra csupán a történet végén derül fény, addig egy krimihez hasonló találgatást követhetünk végig. A bűnös végül saját magát buktatja le, hiszen bűntudatából fakadó megőrülés révén elveszti maga és tettei felett az irányítást.
A téboly, üldözöttség érzete, mint a bűntudat tünetei az összes korábban említett Arany-balladában megjelenik, viszont a világirodalom sem hagyta érintetlenül ezt a témát. Shakespeare Machbetjén kívül Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című realista regénye szintén egy gyilkos történetét dolgozza fel, akinek lelkét fokozatosan felemészti a bűntudat és az ebből fakadó rettegés, majd a történet végén sikerül megbékélnie önmagával.
Arany János költészetének népszerűsége a mai napig fennmaradt, továbbra is talál olvasóközönségre a mai fiatalok körében. Ennek oka véleményem szerint a lélek tanulmányozásában rejlik. Napjainkban az ember lelkének és érzelmeinek számos megpróbáltatáson és nehézségen kell keresztülmennie, nagy nyomás nehezedik az emberek vállára, ha el kell dönteniük, azt, hogy egy kérdésben emóciók vezéreljék, vagy a racionális irányvonalat kövesse. Arany főbb témái a lélekrajzon belül a lelkiismeretfurdalás, a szerelem, az élet nehézségeinek hatásai (Híd-avatás), szabadság (A rab gólya) mind napjainkban is aktuális, mindennapi témák és a költő költészetén keresztül válaszokat, irányvonalat lelhetünk felmerülő kérdéseinkre.
…
