Helson (1990) egyetértett azzal, miszerint a kulturális értékek, a társadalmi szerepek és a szexista gondolkodás az alapvető oka annak, hogy a nők összehasonlíthatatlanul kevesebb kreatív teljesítményt tudnak felmutatni. Piirto (1991) kiemeli, hogy a lányok csak a középiskolától és főiskolától kezdve mutatnak kevesebb kreatív teljesítményt. Eszerint a mögöttes probléma egyfajta konfliktus lehet a személyes és a szakmai igények között. Közrejátszhatnak még Baer eredményei is, mely szerint a fiúk esetében gyakorlatilag nincs különbség a kreativitásértékelésben intrinzik vagy extrinzik körülmények között, de a lányok esetében ezek a különbségek meglehetősen nagyok. Ezt egy másik tanulmány is megerősítette, amelyben mind a jutalom, mind az elvárt értékelés negatív hatása nagyrészt a női alanyokon mutatkozott meg. Kijelenthető, hogy a nők kreativitása érzékenyebb, fogékonyabb lehet az értékelés negatív hatásaira és az azt követő intrinzik motiváció elvesztésére.
A fentiekben ismertetett számos tanulmány leggyakoribb eredménye a lányok és fiúk, valamint a férfiak és a nők közötti különbségek hiánya. Bizonyos esetekben előfordul, hogy egyik vagy másik nem magasabb pontszámot mutat, akár a kollázskészítési, akár a verbális feladatok esetében, ám ezeket általában ellensúlyozzák az ellenkezőjét mutató tanulmányok. A tényleges kreatív teljesítmény területén azonban továbbra is nagy a nemek közötti egyenlőtlenség.…
