Németországon belül is heves ellentétek alakultak ki e kérdéskör mentén. 2015 őszén bejárták a világsajtót azok a képek, melyeken a német emberek lelkesen várták a kelet felől érkező menekültek, szimpátiatüntetéseket szerveztek mellettük és ekkor vált mainstream fogalommá a Willkommenskultur. Azonban már ekkor is voltak olyan hangok, melyek szerint Németországnak egyáltalán nem kellene menekülteket befogadnia, volt olyan szervezet, például a PEGIDA, mely már ekkortól tüntetéseket szervezett a migránsok befogadása ellen. A közvélemény is nagyon megosztott volt, azonban számos olyan eset történt, mely egyre inkább az utóbbi álláspont felé tolta az embereket. Ilyen volt 2015. szilveszter éjszakája Kölnben vagy a 2016-os berlini karácsonyi vásárban elkövetett merénylet. Ezek az esetek meg is látszódtak a 2017-es választásokon, ugyanis az ellenzéki AfD, mely bevándorlásellenes politikát folytat, a legnagyobb ellenzéki pártként jutott be a parlamentbe, azokat a helyeket megszerezve, melyeket a CDU/CSU elveszített. Ebből is látszik, hogy a pártokon kívül a német közvélemény is rendkívül megosztott. 2020 olyan szempontból lesz fontos a német politikában, hogy a kormánypárt vissza tudja-e nyerni a választóit, avagy az AfD még ennél is több embert tud maga mellé állítani. Ez a 2021-es német szövetségi parlamenti választásokon kiderül majd, úgy gondolom azonban, hogy az elkövetkezendő két évben érdemes lesz egy kicsit jobban figyelni a német politikára, mert történhetnek olyan változások, melyek akár az egész kontinens jövőjét befolyásolhatják.…
