A jogellenes fenyegetés és kényszer okán is megtámadható a szerződés. Kényszer esete akkor áll fenn, ha – teljesség igénye nélkül - például a szerződő félre rácsukták az ajtót, azzal a céllal, hogy addig nem engedik ki, amíg alá nem írta a szerződést. Jogellenes fenyegetés esetére egy példa, ha a szerződő fél mellé fenyegető célzattal egy biztonsági őrt állítottak. Ezen esetekre is igaz, hogy amennyiben a jogellenes fenyegetés, kényszer harmadik fél által történt, amiről a másik fél tudott, vagy tudnia kellett, abban az esetben a jogellenesen fenyegetett, kényszerített fél a szerződést megtámadhatja.
Ingyenes szerződés esetén, a szerződési jognyilatkozatot akkor is meg lehet támadni, ha a tévedést, téves felvetést, jogellenes fenyegetést vagy megtévesztést a másik fél nem ismerhette fel.
Amennyiben a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az aránytalanság, anélkül, hogy az egyik felet az ingyenes juttatás szándéka vezetné, a sérelmet szenvedett fél a szerződést megtámadhatja, kivéve ha ezt a feltűnő értékarányosságot a sérelmet szenvedett fél felismerhette, és/vagy annak kockázatát vállalta, továbbá ha a megtámadási jogot a szerződésben a felek kizárták – erre a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetében nincs lehetőség.
Összességében tehát belátható, hogy egy szerződés érvénytelenségének többféle módja van, amiket előbbiekben összefoglaltam, továbbá azok az esetek, amiket a hatályos Polgári Törvénykönyv magába foglal.
…
