Összességében talán kijelenthetjük, hogy az etika az amely legjobban reflektál választott témámra. A jóság bármelyik oldalát nézhetjük és vizsgálhatjuk, de a legvégén mindig az etika tudományához fogunk kilyukadni. Itt megint csak szeretnék Wilhelm Vossenkuhl szavaival élni: „A kérdés, hogyan lehetséges a jó és hogyan lehet az ember jó életében megvalósítani, konfliktusokhoz vezet, amelyek alapvetően a jóról alkotott eltérő feltevésekből erednek (Wilhelm Vossenkuhl, 2007, p46)”. A kérdés, hogy mit jelent „jó” és „a jó” már-már megkerülhetetlen. Egy döntésnek vagy az általunk vagy mások által hozott ítéletnek, nemcsak kizárólag a jelenben kell etikai szempontból megállnia a helyét, hanem ahhoz, hogy tényleg jónak számítson, a jövőben is megmásíthatatlannak kell lennie. Amikor azt a kérdést vizsgáljuk, hogy hogyan is lehetséges a jó, mindig figyelembe kell vennünk, hogy a jó vagy jóság egyáltalán nem konfliktusmentes ( Wilhelm Vossenkuhl, 2007).
Senki sem születik rossznak vagy gonosznak. Általában azt a világ, vagy azt a személyt körülvevő környezet formálja. Minden emberben megvan a jóság lehetősége, és nem kell sok ahhoz, hogy ezt megtaláljuk önmagunkban. Többen megfogalmazták már, hogy igazán mi is kell ahhoz, hogy valaki jó ember legyen, én a beadandóm végére, összegyűjtöttem a legtöbbször felbukkanókat, hogy ma a társadalom, miben méri a jóságot:
1. Segíts másokon!
…
