Hóban, sárban – és áztatott kenyéren… Láncos zeusz kiszabadítása az alkoholisták fogságából

Megszólalt a telefon. (Egy elég kemény metál szám üvöltött fel, az ACDC – től; Autóút a pokolba” – Csak hogy mindig felébredjek rá.)
– Jó reggelt! – szólt a telefonba egy ismeretlen hang. – Fort urat keresem, a riportert.
– Én vagyok. Tessék – feleltem kissé barátságtalanul, lévén még csak reggel fél 5 volt. Közben kezdtem kikászálódni az ágyból. (Nehogy már fekve tárgyalják egy vélhető informátorral). De még szerencse, hogy az éjjeli lámpa fényénél alszom, mert így még időben észre vettem a két hatalmas Moszkvai őrkutyámat, kik közvetlenül az ágyam mellett hevertek, – Így nem estem hasra bennük.
– A Radikális Állatvédők szóvivője vagyok – mondta a hang. – Nevem nem fontos.
Egyből felébredtem. – Miben segíthetek? – kérdeztem felélénkülve.
– Akcióra szeretném meghívni önt.
– Akcióra? Na, jól van. Valaki meg lesz verve?
– Az sincs kizárva……