15. Az obi-ugorok története
Legközelebbi nyelvrokonainkat, az Ob és mellékfolyói vidékén lakó vogulokat és osztjákokat nevezzük összefoglalóan obi-ugoroknak. Az ugor együttélés két egymást követő éghajlati változás következtében szűnt meg. A régi életformák feladása és a kisebbségi helyzet következtében ma az obi-ugorok egyharmada nem vagy csak alig beszéli anyanyelvét.
16. A szamojéd népek vázlatos története
A szamojéd népek a finnugorok mellett az uráli népek másik ágát alkotják. A szamojédok őstörténete úgy hatezer évvel ezelőtt kezdődött, amikor kialakult az a nyelvjárás, amely a szamojéd alapnyelv és az egyes újkori szamojéd nyelvek őse lett. Az önálló nyelvi fejlődést valószínűleg a szamojédok kelet felé vonulása okozta. Ennek következtében az ősi szamojédok teljesen elkülönültek a viszonylagos területi és nyelvi egységüket még őrző finnugoroktól. Feltételezhető, hogy a szajáni szamojédokat – a matorok és a kamasszok őseit – egymástól függetlenül, éppen ebben az időben szorították a Szaján előhegyei és hegyei közé. Az északi szamojédok ősei észak felé vándoroltak a Jenyiszej mentén, és végeredményként a sarkvidéki tundraövezetbe kerültek. A szamojéd népek őstörténete akkor ért véget, amikor a 16–17. sz. során Szibéria az orosz állam kötelékébe került. Az oroszok Szibériába nyomulása idején a szajáni szamojédok – a matorok és kamasszok – nagyszámú török (és részben jenyiszeji) törzs szomszédságában éltek. A szamojéd népek közé tartoznak a szölkupok, nyenyecek, enyecek, nganaszánok.…
