A 6. százdban tomboló Justinianus-járvány 25 millió ember életét követelte, vagyis majdnem minden második ember életét vesztette. Ekkor a Bizánci Birodalom majdnem az összeomlás szélére sodródott. Nevét I. Justinianus császárról kapta, aki akkor helyezte át székhelyét Konstantinápolyba, amikor a bubópestis először tört be Európába. Bár a legnagyobb pusztítást a pestis okozta az 1300-as években, később is előfordultak kisebb nagyobb hullámai. 1656-ban például Rómában 145 ezer ember, míg Nápolyban 300 ezer ember halt meg.
Magyarországon a Rákóczi-szabadságharc idején pusztított igazán a pestisjárvány. Ekkor körülbelül 410 ezer ember esett áldozatául a dögvésznek. Ám a régészeti leletek alapján itthon nem végzett akkora pusztítást, mint Nyugat-Európában. Érdekes, hogy a kutatások alapján többnyire „A” vércsoportú emberek estek áldozatul a fekete halálnak és Magyarországon ekkoriban „B”-s típusú volt a lakosság. Itthon az utolsó nagyobbnak számító pestisjárvány 1738-ban volt.
Ám a járvány nem csak negatív, de pozitív hatással is volt az akkori emberek életére. A fertőzött vizek miatt elkezdték a csatornahálózatok, vízvezeték-rendszerek kiépítését, megalapítottak köztisztasági és közegészségügyi szervezeteket. A betegség hatására terjedtek el az angolvécék, fürdőszobák és kezdték el tisztán tartani a fürdőhelyiségeket.
A járvány a mai napig jelen van és kitörhet a Földön. Az utolsó nagy járványt Hongkongban regisztrálták az 1800-as évek végén, ekkor 13 millióan haltak bele a fertőzésbe Indiában, Kínában és Délkelet-Ázsiában, míg Afrikában 120 ezren és Amerikában 25 ezren, Európában ezren. Még napjainkig gyakoriak a megbetegedések, többnyire a higiéniailag elmaradottabb térségekben, mint a trópusi és a szubtrópusi országok. Ma a vadon élő rágcsálók közel 1 %-a fertőzött, tehát a betegség még létezik, ám antibiotikummal kezelhető a járvány. …
