Vázlat
• Előzmények
• Szovjetunió és USA jellemzése a II. világháború után
• Tervutasításos rendszer a Szovjetunióban
• Piacgazdaság az USA-ban
• Szovjet és amerikai társadalom a gazdasági jellemzők függvényében
• Atomfegyverek a két szuperhatalom birtokában
• Truman-doktrina /tartalma és háttere/
• Németország kérdése /Jalta, megosztottság, NSZK és NDK, berlini légi híd, berlini fal és ezek nagyhatalmi vonatkozásai/
Az USA meghirdette a háború utáni újjáépítést támogató Marshall-tervet, de azt a Szovjetunió és csatlós országai nem vették igénybe. A Szovjetunió inkább létrehozta a KGST-t. 1948-ra megtörtént a kommunista hatalomátvétel a szocialista tömbben. 1949-ben a NATO létrejöttével pedig megalakult a nyugati tömb, erre a szovjet válasz a Varsói Szerződés volt.
A szovjet-amerikai konfliktus egyik kérdése Németország sorsa volt. A két részre osztott ország nyugati része amerikai, brit és francia megszállás alatt, míg a keleti része szovjet megszállás alatt volt. Berlint, a fővárost, 4 megszállási övezetre bontották. 1946-47 a nyugati zónában megpróbáltak gazdasági reformokat bevezetni, de a szovjetek nem fogadták el, blokád alá vonták egész Nyugat-Berlint, ezzel elvágva a közúti és vasúti közlekedést, szállítmányozást. Létrehozták a berlini légihidat, amellyel közel egy évig látták el Nyugat-Berlint. 1949-ben létrejött az NSZK, melynek fővárosa Bonn, mire válaszul megalakult az NDK, melynek fővárosa Kelet-Berlin. A berlini falat 1961-ben építették fel.
A két szuperhatalom szembenállása nem vezetett töretlen katonai összecsapáshoz, mégis hidegháborúnak hívjuk. A hidegháború folyamán két szuperhatalom fegyverkezési versenyt folytatott (atombomba, hidrogénbomba, nukleáris töltetű rakéták).
A két országnak érdeke volt minél nagyobb területet birtokolni:
• Az USA érdekterületei a csendes-óceáni térség, Nyugat-Európa és Latin-Amerika volt.
• Szovjetunió érdekterületei a távol-keleti, kelet-közép-európai és a balkáni területek voltak.
…
