Dokumentumok hozzáadása Megjelölt0
Dokumentum megjelölve.

Megjelölt munkák

Megtekintett0

Megtekintett munkák

Kosár0
A dokumentumot hozzáadta a kosarához.

Kosár

Regisztráció

eKönyvtár könyvtár

Ma kedvezménnyel!

Normál ár:
724 Ft
Megtakarítás:
124 Ft
Kedvezményes ár*:
600 Ft
Vásárlás
Hozzáadás Kívánságlista
Azonosítószám:368548
Szerző:
Értékelés:
Kiadva: 11.03.2021.
Nyelv : Magyar
Szint: Középiskola
Irodalom:
Referenciák: Nincs használatban
KivonatZsugorodni

• Minek nevezzelek?
A mű 1948 januárjában keletkezett Pesten, a műfaja romantikus óda. A költői szándék, hogy próbálja megnevezni kedvesét. E szerint a beszélő lehetetlennek tartja az őt elvarázsoló asszony titkának, a szerelem lényegének kifejtését. A vers mindvégig a kimondhatatlansággal küzd. Ebben a rögzíthetetlenségben poétikai szerepe van a képgazdagságnak. Szinekdoché jelenik meg, a szóképek azonosító tagja nem maga a kedves, csak egy testrésze (szeme, ajka) vagy tulajdonsága (szelíd tekintet). A mű Petőfi egyik legszebb szerelmes verse, tematikus újszerűsége abban is megnyilvánul, hogy a megszólítottja, ódai tárgya a feleség. A beszédhelyzet, a szerelem megvallása párbeszédet feltételez. Ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy a szerelmes férj szemléletének tárgya háttérbe kerül a versben. Minden versszak egy keretbe zárt metafora, kérdéssel kezdődik és végződik, ez az újrakezdésre utal. Az eszményi tökéletességet öt versszak megnevezési kísérlete próbálja kifejezni. A versszaknyitó kérdések a megnevezhetőség sikerében bíznak, míg a versszakzárók lemondásról, kudarcról vallanak, ez a feszültségfenntartás eszköze. Az öt versszak szerkezetileg két részre bontható, az 1.-től a 4.-ig egy képzelt történetsort látunk. Egy alkonyi együttlét meghitt pillanatainak leírása, majd a szerelmesek tekintetének találkozása látható („Szép szemeidnek esti-csillagát/ Bámulva nézik szemeim”). Ezután a kedves megszólítja a beszélőt, bár a megszólalás nem jelent párbeszédet, majd a csókban való eggyé olvadást láthatjuk. A vers tetőpontjára a leghétköznapibb megnevezés, a hitvesem kerül, ezzel a hétköznapi fogalom emelkedetté válik (Édes szép ifju hitvesem, /Minek nevezzelek?”). A versben kifejezett érzelem megtöri a szabályos versformát. A költő tudatosan lemond a teljességet, harmóniát érzékeltetni képes rímhasználatról.

Hasonló dokumentumok betöltése

Küldés e-mailben

Az Ön neve:

Adja meg az e-mail-címet, amelyen meg szeretné kapni a linket:

Üdv!
{Your name} szerint érdemes lehet megtekinteni ezt a dokumentumot az eKönyvtárban „Petőfi Sándor költészete - érettségi tétel”.

A dokumentumra mutató link:
https://www.ekonyvtar.eu/w/368548

Küldés

E-mail elküldve

Bejelentkezési mód kiválasztása

E-mail-cím és jelszó

E-mail-cím és jelszó

Helytelen e-mail-cím vagy jelszó!
Bejelentkezés

Elfelejtette a jelszavát?

Facebook

Még nem regisztrált?

Regisztráljon, és ingyenes dokumentumokhoz is juthat!

Regisztrálnia kell, hogy hozzáférhessen az eKönyvtár.com ingyenes dokumentumaihoz. A regisztráció gyors, mindössze néhány másodpercet vesz igénybe.

Ha már regisztrált, egyszerűen hogy hozzáférhessen az ingyenes tartalomhoz.

Mégse Regisztráció