Dokumentumok hozzáadása Megjelölt0
Dokumentum megjelölve.

Megjelölt munkák

Megtekintett0

Megtekintett munkák

Kosár0
A dokumentumot hozzáadta a kosarához.

Kosár

Regisztráció

eKönyvtár könyvtár

Ma kedvezménnyel!

Normál ár:
1 777 Ft
Megtakarítás:
231 Ft
Kedvezményes ár*:
1 545 Ft
Vásárlás
Hozzáadás Kívánságlista
Azonosítószám:715310
Értékelés:
Kiadva: 15.12.2021.
Nyelv : Magyar
Szint: Középiskola
Irodalom:
Referenciák: Nincs használatban
KivonatZsugorodni

A vitézlő rend tagjai bujdosókká, kurucokká váltak és Erdélybe menekültek. Erdélyben az utolsó fejedelem, Apafi Mihály egy fiatal arisztokratát, Thököly Imrét bízta meg a kurucok hadsereggé szervezésével, viszont ő saját hadsereget hoz létre. 1678-tól betör a Királyi Magyarország területére, elfoglalja a Felvidék keleti felét, melyből egy Felső-magyarországi fejedelemség alakult. Mindennek elérésére török támogatást is kap.
Az eseményekből I. Lipót és a törökök is levonták a következtetéseket. I. Lipót rájött arra, hogy a magyar rendeket nem lehet abszolutista módon uralni, ezért 1681-ben összehívta a Soproni országgyűlést és nádort is választott. A törökök I. Lipóttal ellentétben helytelen következtetéseket vontak le, ugyanis úgy ítélték meg, hogy a Habsburg Birodalom gyenge és adott a lehetőség a leszámolásra. 1683-ban hadjáratot indítanak Bécs elfoglalására. A törökök ellen még Thökölyt is Bécs alá hívták, mellette pedig a lengyel király, Sobieski János csapatai, német csapatok és Lotharingiai Károly serege is érkezett a törökök ellen. A nagy létszámú felmentőseregnek köszönhetően visszaverték a törököket és visszafoglalták Esztergomot.
1684-ben a pápa a török kiűzésének céljával létrehozott egy szövetséget, a Szent Ligát. Tagjai: Pápai Állam, Habsbrug Birodalom, Lengyelország és Velence. A pápa közbenjárására XIV. Lajos és I. Lipót is fegyverszünetet kötött, hogy I. Lipót figyelmét a törökök elleni küzdelemre fordíthassa.
1686-ban egy összeurópai sereg (sok magyarral és korábbi vitézlő rendi tagokkal) indított támadást, Lotharingiai Károly főparancsnok vezetésével. Az ő halála után vette át a vezetést Savoyai Jenő. Ebben az évben sikerült visszafoglalni Budát (meghal Abdul Ralman), 1687-ben Nagyharsányban is győzelmet arattak, melyet a II. mohácsi csataként is emlegettek, mivel közel volt a település Mohácshoz. 1688-ban már Savoyai vezetésével visszafoglalták Nándorfehérvárat is. Időközben XIV. Lajos felújította az ellenségeskedést, mely csapatok elvonását kívánta meg, ez megnehezítette a helyzetet. Az 1688-90 években a fő hadszíntér a középső rész és Erdély déli része volt, melynek következményeképpen ezek a területek elnéptelenedtek.
A hadjárat a sikeres zentai csatával, egyben keresztény győzelemmel zárult, felszabadult az ország. A helyzetet az 1699-es karlócai békével szentesítették.

Munkacsomag:
REMEK AJÁNLAT csomagban történő vásárlás az Ön megtakarításai −2 977 Ft
Munkacsomag, munkacsomagszám: 1385277
Hasonló dokumentumok betöltése

Küldés e-mailben

Az Ön neve:

Adja meg az e-mail-címet, amelyen meg szeretné kapni a linket:

Üdv!
{Your name} szerint érdemes lehet megtekinteni ezt a dokumentumot az eKönyvtárban „Magyar - török küzdelmek és együttélés a 15-17.században”.

A dokumentumra mutató link:
https://www.ekonyvtar.eu/w/715310

Küldés

E-mail elküldve

Bejelentkezési mód kiválasztása

E-mail-cím és jelszó

E-mail-cím és jelszó

Helytelen e-mail-cím vagy jelszó!
Bejelentkezés

Elfelejtette a jelszavát?

Facebook

Még nem regisztrált?

Regisztráljon, és ingyenes dokumentumokhoz is juthat!

Regisztrálnia kell, hogy hozzáférhessen az eKönyvtár.com ingyenes dokumentumaihoz. A regisztráció gyors, mindössze néhány másodpercet vesz igénybe.

Ha már regisztrált, egyszerűen hogy hozzáférhessen az ingyenes tartalomhoz.

Mégse Regisztráció